Mindenki keresi, mindenki vágyik rá, mégis nehéz elmagyaráznunk, mit is jelent. Vannak, akik azt állítják, hogy még sosem élték át, mások számára viszont mindennapi érzés. Ha jobban belegondolunk, a boldogság amilyen hétköznapi, legalább annyira misztikus dolog. Íme öt dolog, ami talán segít jobban megérteni.
Rendkívül összetett
A boldogságot azért is nehéz leírni, mert meglehetősen komplex érzelemről van szó. Jelent egyfelől olyan szubjektív testi, szellemi és érzelmi jóllétet, amely valamilyen konkrét dologhoz, és az ebből fakadó pozitív érzésekhez kapcsolódik. Ez az érzelem pedig gyökerezhet a múltban (kielégítettség, büszkeség), irányulhat a jövőre (hit, remény), és persze ott vannak a jelenben megélt, sokszor pillanatnyi élvezetek is, amelyek többnyire az érzékszerveinkhez kötődnek. A jelenben megélt boldogság emellett fakadhat abból is, hogy belefeledkezünk valamilyen örömteli tevékenységbe (ez az a bizonyos flow élmény), amit egyfajta kiteljesedésként élhetünk meg.
Az igazi boldogsághoz azonban nem elegendőek a nagyon specikfikus vagy rövidtávú örömök. Ahhoz, hogy valóban boldognak érezzük magunkat, szükség van az élettel való általános elégedettségre is: arra, hogy úgy érezzük, értelmes és teljes életet élünk. És minderre a koronát az teszi fel, ha úgy érezzük, valóban meg is érdemeljük, hogy boldogok legyünk.
Minden a kémiától függ?
Sapiens című könyvében Yuval Noah Harari egy egész fejezetet szán a boldogságnak, egész pontosan annak a megállapításának, hogy hiába az a hatalmas technikai fejlődés és gazdasági növekedés, valamint az emberi képességekben és autonómiában bekövetkezett pozitív változás, amit az emberiség többtízezer éves történelme során átélt, az emberek ettől általában véve nem lettek boldogabbak. Az, aki a 21. századi Európában él, semmivel sem boldogabb, mint középkori elődei, vagy akár vadászó-gyűjtögető ősei. Hiába az orvostudomány fejlődése, a nagyobb átlagéletkor, hiába a kevesebb háború és a nagyobb szabadság, mindez az emberi boldogságra nemigen volt hatással.
Ennek egyik oka, hogy boldogságszintünk jelentős részben az agyunkban termelődő hormonoktól (a szerotonintól, dopamintól és oxitocintól) függ, és úgy tűnik, hogy belső biokémiai rendszerünk boldogságunk nagyjából egyenletes szinten tartására van programozva. Ez a szint egyénenként más: van, akinek tízes skálán mondjuk 5-ös szinten áll, ami nagy veszteség esetén leeshet 3-ra, de nincs az az euforikus állapot, ami 7 fölé repítené. Egy másik ember viszont, akinek 8-asra van belőve az átlagos boldogságszintje, extrém esetben képes akár 10-es szintű boldogságot is átélni, de a legnagyobb boldogtalanságot is 6-os szinten „vészeli át”.
Azt persze ez az elmélet sem tagadja, hogy a boldogságot alakíthatják életkörülményeink vagy bizonyos életesemények (például az, hogy tartós párkapcsolatban élünk-e vagy egyedülállók vagyunk), csupán azt állítja, hogy a boldogságot alapvetően belső kémiánk határozza meg, és alapirányultságunktól rövid távon is csak bizonyos korlátok között térhet el. Egy alapból búskomorabbra „programozott” ember soha semmilyen körülmények között nem élhet át akkora boldogságot, mint az, akit a hormonok eleve boldogabbnak predesztinálnak.
A boldogság képlete
Annyi mindennek létezik képlete, miért épp a boldogságnak ne lenne.
Az úgynevezett boldogság formulát Martin Seligman, a pozitív pszichológia neves alakja alkotta meg, és a következőképpen néz ki:
H=S+C+V
Eszerint a boldogság tartós szintje (H: Happiness) három tényezőből áll össze: egy alapértékből (Set Point), az életkörülményeinkből (Circumstances) és a saját ellenőrzésünk, irányításunk alatt álló tényezőkből (Voluntary Control).
A három „összetevő” természetesen nem egyforma súllyal esik latba. Boldogságunk 50 százalékát az „S” faktor, vagyis a genetikai irányultságunkból fakadó alapérték határozza meg. Mindez egybecseng azzal, amit az előző előző pontban tárgyaltunk, vagyis hogy boldogságunkat elsősorban belső biokémiai rendszerünk alakítja, amire – tetszik, nem tetszik – semmiféle ráhatásunk nincs.
Miközben sokan úgy gondolják, hogy életkörülményeik (C) jelentősen befolyásolják az emberek boldogságát, ez a tényező mindössze 10 százalékban számít. Bár egy-egy pozitív vagy negatív változás (például egy komolyabb fizetésemelés vagy a munkahely elvesztése) rövidtávon természetesen hatással van arra, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, de aztán viszonylag gyorsan alkalmazkodunk az új helyzethez, és boldogságunk visszatér az alapértékhez.
A harmadik tényezőnek (V) viszont már érdemes nagyobb figyelmet tulajdonítani, ez ugyanis 40 százalékot tesz hozzá boldogságszintünkhöz, ráadásul kizárólag tőlünk függ. Egészen pontosan a gondolkodásunktól és a hozzáállásunktól életünk eseményeivel kapcsolatban. Azt tehát, hogy mennyire vagyunk boldogok, nagymértékben befolyásolja, hogyan gondolunk a már megtörtént dolgokra, mennyire optimistán/pesszimistán tekintünk a jövőbe, és miképp éljük meg azt, ami épp most történik velünk. Ez majdnem annyit számít, mint a genetikai beállítottságunk, és lényegesen többet, mint azok a külső tényezők, amelyekre nincs (vagy csak nagy erőfeszítés, befektetés árán van) befolyásunk.
Boldog és boldogtalan országok
Az ENSZ 2012 óta készíti el a World Happiness Reportot, amely a világ országait rangsorolja egy úgynevezett boldogság-index alapján. A listát skandináv országok vezetik: Finnország ötödik éve áll az élen, megelőzve a 2021-es rangsor másik két dobogósát, Dániát és Izlandot. Az első tízbe egyébként mindössze két nem európai ország fért be, Izrael és Új-Zéland. Magyarország az 51. helyre került a 146 országot tartalmazó listán, és szomszédjaink közül csupán Ukrajnát előzzük meg – eszerint Ausztriában (11. hely), Szlovéniában (22. hely) és Romániában (28. hely) is lényegesen boldogabbak az emberek.
De mi alapján is számítják ki ezt a boldogság mutatót? Nos, ez e meglehetősen összetett mérőszám figyelembe veszi az egyes országokban élők szubjektív jóllétét (vagyis, hogy saját bevallásuk szerint mennyire boldogok), de azt is, hogy mekkorának érzékelik a korrupció nagyságát, mennyire van lehetőségük szabadon meghozni a döntéseiket, és mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek. Emellett a hivatalos boldogság-index nagyságát olyan objektív tényezők is alakítják, mint az egy főre eső GDP és a születéskor várható élettartam.
Boldogság és siker
Jó néhány évvel ezelőtt végeztem egy kérdőíves kutatást, amelynek témája a boldogság, illetve a siker volt. Ebből az derült ki, hogy kifejezetten erős összefüggés figyelhető meg a boldogság és a siker között. A két dolog tehát többnyire együtt jár: aki sikeresebbnek érzi magát, az általában boldogabb is.
Mindez persze még nem jelenti azt, hogy a boldogság és a siker teljesen ugyanazoktól az életterületektől függ. Párkapcsolatunk milyensége például egyértelműen a boldogságunkra van inkább hatással, anyagi helyzetünk ellenben arra, mennyire érezzük magunkat sikeresnek. És az adatok, hasonlóan más kutatásokhoz, alátámasztják azt a mondást is, miszerint a pénz – legalábbis hosszú távon – nem boldogít. Mint ahogy az egészségi állapotunknak sincs döntő szerepe. Ez az elsőre meglepő állítás is az ember alkalmazkodóképességével magyarázható. Egy krónikus betegség eleinte természetesen csökkentheti a boldogságszintet, idővel azonban, ahogy megtanulunk együtt élni vele, már nincs hatással a boldogságunkra.
———————
Tudtad, hogy a coaching egyik célja a boldogság szintjének növelése? Kérj időpontot!
———————